Sebestyén-Végvári Mária
Együtt élünk együtt működünk
Ebben a pályázatban két különböző osztály néhány tanulójával haladtunk végig egy tematikán. Mivel az egyik csoport a saját osztályom volt, így sokkal személyesebbnek éreztem az alkalmakat.
A következő témákat érintettük: közösségi normák/értékek, lakóhelyem, önismeret, barátság, együttműködés, elfogadás, empátia, tolerancia. Az emberek közötti különbségek, a másság. Az illem, ünnepek, hazaszeretet.
A témák feldolgozása során sokat beszélgettünk. Megértették, hogy mindenki ötletei ugyanolyan fontosak, ez türelemre elfogadásra tanította őket. Néha összevitatkoztak bizonyos témákon, de az jó alkalmat adott, hogy konfliktuskezelő módszereket mutassak be nekik.
Az ember társas lény, szüksége van közösségre, szociális kapcsolatokra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy ezeken a foglalkozásokon szinte mindig teljes létszámmal voltak jelen. A gyerekek bátran kérdeztek. Tudták, hogy nincs rossz kérdés. Bátrak és őszinték voltak.
A játékok során érezhető volt az öröm; a játék varázsa, az önfeledt nevetés jó érzéssel töltött el, mert éreztem, hogy jó, amit csinálok. A foglalkozás elérte a célját: hiszen az önismereti csoportjátékok nemcsak szórakoztatóak, de tanítanak és fejlesztenek is. Ezek a játékok hiteles képet adtak, a csoportban lévő viszonyokról és a tanulók helyzetéről is.
Többször kézműves dolgokat is készítettünk, ezek általában valamilyen ünnephez kapcsolódtak, ilyenkor a kreativitásuk fejlődött.
A „szabadidő hasznos eltöltése” téma kapcsán sajnos a mai világnak megfelelően az okos eszközök használata volt a jellemző. A sport és kultúra csak ritkán került előtérbe. Ezért ezt kerékpáros ügyességi feladatokkal, tollaslabdázással, csocsózással próbáltam népszerűsíteni.
Véleményem szerint a pályázat remek alkalmat biztosított arra, hogy jobban megismerjék egymást, együttműködve megismerkedjünk új dolgokkal. Fejlődött a szociális kompetenciájuk, valamint a kommunikációs képességük is.
Szeltner Jánosné
Éljünk egészségesen!
Tanulóink nagyon kedvelték az egészséges életmóddal kapcsolatos foglalkozásainkat. Találkozásaink során kellő alapossággal és részletességgel, változatos módszerekkel dolgoztuk fel az egészség megtartásával kapcsolatos ismereteket. A cél az volt, hogy ezen értékek biztosításával képesek legyenek a tanulók egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiségük kimunkálására.
Ezt az összetett témakört az egészséges táplálkozás fontosságával indítottuk. Készítettünk táplálék piramist, megismertük a helyes táplálkozás 12 pontját. A só, a folyadék, a vitaminok és ásványi anyagok fontossága mellett a legtöbb szó a kiegyensúlyozott étrendről esett.
Leginkább azt élvezték a gyerekek, mikor elkészíthették a zöldség-és gyümölcssalátákat, a zöldségkrémekkel megkent falatkákat, gyümölcsös turmixitalokat. Nagyon jó ötleteik voltak, mikor egészséges étel recepteket kellett kitaláljanak, összeállítsanak.
A fogápolással és a testápolással kapcsolatban már sok ismerete volt a diákoknak, nagyszerű plakátok és szituációs játékok születtek a témához.
Akkor is nagyon találékonyak voltak és meglepően sok ismerettel rendelkeztek, amikor a káros szenvedélyekről, a biztonságos életet veszélyeztető környezeti hatásokról folytattunk eszmecserét.
Aktivitásuk felülmúlta várakozásomat, mikor a rendszeres testmozgás fontossága volt a téma, hiszen ekkor nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is bizonyíthatták ügyességüket.
A helyes napirend, a rendszeresség fontosságáról is sok szó esett. Az érzelmi kapcsolatok is előtérbe kerültek, a nemi szerepek vállalásáról is beszélgettünk. Ezeket a foglalkozásokat önismereti feladatlapok, szerep- és szituációs játékok is színesítették, a két kulcsfogalom a barátság és a szerelem volt.
A környezet-és természetvédelem témakörben is bizonyították kreativitásukat. Jó ötletekkel rukkoltak elő arra, hogyan védhetjük, tehetjük szebbé közvetlen környezetünket. Nemcsak az iskolában ültettek virágokat, hanem otthonukban is folytatták-e tevékenységet. Posztereikkel felhívták az iskola tanulóinak figyelmét arra, mi történhet a Földünkkel, ha nem vigyázunk rá.
Kirándultunk, túráztunk és játszottunk is, mindezt egybekötöttük a természet szépségének megtapasztalásával.
Gáspárné Link Andrea
A „Miből lesz a cserebogár?” elnevezésű foglalkozáson elsősorban BTMN-es tanulók vettek részt felső tagozatunkból. A kiválasztásuknál fontosnak tartottam,hogy a kiscsoportos fejlesztés keretein belül az egyéni fejlesztésre is lesz lehetőségem. Életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő játékokkal készültem a heti rendszerességgel megtartott foglalkozásokra. A beszélgetéssel,zenehallgatással egybekötött órákon nagy hangsúlyt kapott a tevékenykedtetés, a cselekvésbe ágyazott tanulás. Így a játékos feladatokat szívesen végezték és mindig motiváltak voltak a foglalkozásokon. Felváltva a matematikai illetve a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódóan kerestem témákat,anyagokat számukra. A memória, a megfigyelés,a logika fejlesztése fontos szempont volt számomra végig. Az óráinkat a játék,a játékos ismeretszerzés jellemezte,melyhez szorosan kötődtek a mozgások,a mozgásos ügyességi játékok. A mozgás fontosságára ill. kitartásuk,erőnlétük,fizikai állapotuk és teljesítményük összefüggésére folyamatosan felhívtam a figyelmüket. Az agymozgató és szókereső játékok a kognitív képességeiket fejlesztették. Gyakran tartottunk versenyeket is,ahol a nyertes-vesztes állapotok elfogadása,a szabályok betartása, az egészséges versenyszellem kialakítása és az etikus viselkedés formálása volt a célom. Nagy eredménynek tartottam mikor egymás sikereinek is tudtak örülni és gratuláltak egymásnak. Hiszen ezeken a foglalkozásokon az érzelmi intelligenciájuk fejlesztése is hangsúlyt kapott. A játékos tanulás híveként feladataim gyakran a mindennapi életből vettem. Lényeges volt ,hogy a tevékenységeink során sikerélményekhez jussanak és mindig kapjanak pozitív megerősítést. A gyerekekkel a foglalkozások során egyre jobb kapcsolatba kerültem,sok szép tartalmas órát töltöttünk együtt. Külön boldogság volt számomra,hogy láthattam kibontakozásaikat,személyiségük fejlődését.
Tekauer-Dürr Anita
Fejlesztjük német tudásunkat
A pályázat keretén belül lehetőségem volt a kötelező német órákon kívül foglalkozásokat tartani, ahol a gyerekek tovább fejleszthették a nyelvtudásukat.
Nagy hangsúlyt fektettem a szóbeliségre, mert fontosnak tartom, hogy a tanulók meg tudjanak szólalni az adott idegen nyelven. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szókincs.
Kiválasztottam azokat a témákat, amik egy nyelvvizsgán is előfordulnak, és ami a mindennapi kommunikáció során is fontosak.
A következő témákkal foglalkoztunk: én, hobbi, család, családi ünnepek, iskola, napirend, nyelvtanulás, ételek, italok, egészséges étkezés, a magyar konyha, a német konyha, élet a városban, élet vidéken, családi ház, lakás, házimunka, egészség, betegség, orvosnál, szabadidő, sport, színház, mozi, zene, televízió, olvasás, számítógép, vásárlás, ruházat, divat, útbaigazítás, nyári tervek.
A tanulók párban és csoportokban is dolgoztak. Sokat tevénykedtek: plakátokat készítettek, párbeszédeket írtak, amiket a többieknek bemutattak, előadtak.
Úgy gondolom, hogy a foglalkozások alkalmasak voltak a szókincs bővítésére és jó alkalmat adtak a német nyelv szélesebb körű megismerésére. Egy nyelvvizsgára való felkészítéshez azonban túl sokan voltak. Ahhoz, hogy sikeresen fel tudjanak készülni, kisebb tanulói csoportokkal kell együtt dolgozni.
Szücsné Nagy Viktória
„Egymásról, egymásnak”
A pályázatban 5-6. osztályos tanulók vettek részt. A lényege, alappillére az volt, mint, ahogy a címe is tükrözi, hogy a gyerekek szociális látóköre, társas kapcsolatai bővüljenek azáltal, hogy más településen élő hasonló korú tanulókkal ismerkednek meg.
A pályázatnak köszönhetően lett egy testvériskolánk, Magyarkeszi általános iskolája.
A foglalkozások alkalmával szép fokozatosan megismertük először testvériskolánk szűkebb környezetét, mindennapi életét, szokásait, hagyományait, tanulóit, tanárait. Majd tágabb környezetüket is, a településük kultúráját, hagyományait, szokásait, múltját.
Ez az információáramlás oda-vissza működött. Mi is megismertettük őket iskolai életünkkel, szokásainkkal, településünk hagyományaival stb.
A gyerekek szívesen vettek részt a foglalkozásokon, melyeknek nemcsak elméleti része volt, hanem sokszor rajzos, kézműves része is. Nagyon szerették az interaktív találkozási lehetőségeket, főleg mikor skype-on beszélhettek egymással.
Barátságok alakultak ki, amelyek a személyes találkozók alkalmával egyre jobban elmélyülhettek. Több ilyen alkalom is volt.
Meghívtuk őket nagyobb iskolai és falusi rendezvényeinkre, és ők is viszont minket.
Mégis a legnagyobb élményt a gyerekek számára a több napos kirándulások és a táborozás adták.
Elutazhattunk közösen Aggtelekre, Salgótarjánba, Szigligetre, Keszthelyre is.
A pályázat jóvoltából a tanulóink eljuthattak olyan helyekre Magyarországon, ahol még előtte nem jártak, megismerve ezáltal jobban hazánk tájait, történelmét, kultúráját.
Sok élménnyel, örök emlékekkel, baráti kötelékekkel gazdagodhattak, és ez mindennél többet ér.
